Aldous Nix | |
Életrajzi információk | |
---|---|
Kor: | Körülbelül 2000 éves |
Állapot: | Elhunyt |
Elhunyt: | 1929. október |
Hovatartozás | |
Faj: | Boszorkánymester |
Tisztség: | Manhattan Főboszorkánymestere |
Otthon: | Dumont Hotel, New York |
Megjelenés | |
Nem: | Férfi |
Hajszín: | Fehér |
Ismertető jegy: | Karmos kezek és lábak |
Aldous Nix Manhattan egykori Főboszorkánymestere.
Életrajz[]
Aldous nagyon régen született és közel kétezer éves volt. 1929-ben ő volt Manhattan Főboszorkánymestere. Az idő múlásával azonban Aldous egyre különcebbé vált, elszigetelődött a világtól és elvesztette a józan ítélőképességét.
Bár egyre inkább elhatárolódott a mondénoktól és elutasította az életmódjukat, megengedte néhány befolyásos mondinak, hogy felbéreljék, így a Dumont Hotelban lakhatott. Ez alatt az idő alatt tanulmányokat folytatott arról, hogy lehet portált nyitni az ürességbe, ami úgyis ismert mint a Pokol vagy a Pandemonium, ahonnan a szülője származik. Aldous azt is előre látta a tőzsde összeomlását.
Aznap amikor a gazdaság összeomlott, Aldous befejezte a portál elkészítését és felajánlotta Magnus-nak, hogy tartson vele az igazi otthonukba. Magnus visszautasította őt, de nem tudta megakadályozni, hogy a portál megnyíljon, ugyanis Aldous-t lelőtte egy nyíllal egy fiatal árnyvadász és a boszorkánymester lecsöpögő vére megnyitotta a portált. Az üresség démonai elfogyasztották Aldous-t, beteljesítve Aldous célját, hogy az Ürességben éljen, ahogy azt Magnus rejtélyes apja állította.
Megjelenés[]
Aldous egy idős boszorkánymester volt, akinek a külseje is tükrözte a korát. Külsőre az ötvenes évei vége felé járó idős embernek látszott, fehér szakállal és hajjal, amit mindig gondosan nyíratott. Gyakran fekete sétabottal járt, azonban nem tudni, hogy a kora miatt volt rá szüksége vagy csak a régi szokások miatt használta. A boszorkánymester jeleit a karmos lábakat és kezeket igyekezett elrejteni: méretre szabott csizmát hordott és az egyik kezét gyakran a zsebébe rejtette.
Feltűnése a könyvekben[]
- A Dumort Hotel tündöklése (első és utolsó megjelenés)